És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete

Mindenkinek ajánlom, akinek valaha sokat meséltek, vagy aki maga is sokat mesél, akit mindig is foglalkoztatta, mi lesz Piroskával, a kis hableánnyal vagy a halász nagyravágyó feleségével. A kötetből kap egyfajta választ, ami nem is állhatna távolabb ugyan a meseszerű tökéletességtől, de hát melyik az az élet, amelyik meseszerűen tökéletes? Van itt minden a mentális betegségektől, a kisebbségi identitás megélésén át, a netfüggésen, testi fogyatékosságon keresztül az abuzív párkapcsolatig – mindennapi, kelet-közép európai problémák ezek, amelyeket a kiváló szerzők szövegei, és Szabó Imola Julianna remek illusztrációi helyeznek pompás kontextusba.

A #metoo kampány óta sokan kíváncsiak a nők véleményére. Itt sok minden kiderül arról, hogy a nők mit gondolnak a világról. A szerzők nem a politika, hanem a művészet eszközeivel fejtik ki a véleményüket. Elég szép statisztikákat lehetne készíteni egyébként abból, hogy hány mesehősnőnek lesz férje, munkája, gyereke, vagy milyen a kapcsolata a szüleivel. Minden történet merőben más sorsot rajzol meg.

Izgalmas, változatos kötet, amelyet mindenképpen érdemes volt elkészíteni.

Az És boldogan éltek? szerzői egytől egyig arra törekszenek, hogy megmutassák a szituációk tágabb valóságát. A történetek a szereplők érzelmi folyamatait, sakkjátszmáit, bizonytalanságait és tépelődéseit az olvasó arcába tolják, nem úgy, mint a klasszikus mesék szereplői, akik egyik pillanatban még ájultan fekszenek, a következőben viszont boldogan lovagolnak el egy ismeretlen férfi oldalán a naplementébe.