DEUS

Az izlandi szerző ezúttal sem okoz csalódást olvasóinak, sőt, megkockáztatható, hogy eddigi legerősebb regényét sikerült megírnia. Nem mintha az előző három könyve – A sziget, Szent szó és a Tüzek – nem sikeredett volna meglehetősen erősre, de a DEUS összességében egy árnyalattal talán túlszárnyalja ezeket. Ennek elsődleges oka maga a témaválasztás, hisz új könyvében az izlandi írónő egy olyan kérdéshez nyúl, amely egy ideje mindannyiunkat valamilyen formában foglalkoztat, ami nem más, mint a mesterséges intelligencia és annak rohamos iramú térnyerése, amely révén a MI egyre nagyobb befolyással bír mindennapi életünk különböző szegmenseiben.

A Deus egy rövidke, gyorsan olvasható és rendkívül elgondolkodtató, szórakoztató könyv napjaink valóságáról, ami meglepi olvasóit. Félelmetes és közeli valóság képét vetíti előre, ami életünk irányítása felett átveszi a hatalmat. A vallás kérdése mindig megosztó és sok vitát generál. Kitűnő a jellemábrázolás, maga az írás, a stílus pedig fantasztikus, megfogja és beindítja a képzeletet. A befejezés, a karácsony misztériuma tökéletes lezárást ad. Tetszettek a versek, amelyek az izgalmas háttérhez sok mély érzelmet generálnak az olvasóban. Érdekes és fontos kérdéskört jár körbe a történet. Egy csodálatos utazást tehetünk az érzelmek hullámvasútján ebben a regényben.

Az utóbbi időkben fedeztem fel a szintén innen származó Sigríður Hagalín Björnsdóttir műveit, aki úgy képes fajsúlyosnak mondható szépirodalmi alkotásokat létrehozni, hogy ezeknek a témái mindig napjaink legfontosabbjai közül kerülnek ki, legyen az a klímaváltozás, az egyre magányosabbá váló emberiség, az élet értelmének keresése és ezen belül a vallás szerepe, vagy a beláthatatlan jövőbe vezető technológiai fejlődés.

Mindezek azonban eltörpülnek amellett, hogy a DEUS tényleg képes megmaradni abban a termékeny hasadékban, ahol az olvasó már át tudja adni magát a szöveg sodrásának, de még a saját kérdései fogalmazódnak meg benne.