A Néprajzi Múzeum Nyomatgyűjteménye a magyar nyelvterület legteljesebb képeslapanyagát őrzi, amely viseleteket, viseletsorozatokat mutat be az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. A fényképek alapján, az 1880-1920 között készült képeslapok a magyarországi tájegységek jellegzetes magyar és nemzetiségi viseleteit, életképeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról.
A válogatás kereteit a Néprajzi Múzeum képeslapgyűjteménye határozza meg. A képeslapok mellett néhány fényképet, rajzot, festményt használtunk fel azoknál a fejezeteknél, ahol a képeslap műfaját, annak kialakulását, előképeit, a korszakban elfoglalt helyét mutatjuk be.
A képeslapokon megjelenő népviseletek fényképek alapján készültek, ezért nagyrészük alkalmas a viselet bemutatására, leírására, részletes ismertetésére, természetesen figyelembe véve a már említett készítői, kiadói adatokat, információkat. A képeslapokat fontos képi dokumentációs anyagnak tekintjük napjainkban is, hiszen a fénykép alapján készült sokszorosított lapok nagyon sok háttérinformációt vagy mondanivalót tartalmaznak képeslapgyűjtőknek, népviselet, népélet-kutatóknak, egyes fényképészek, műtermek, kiadók és nyomdák iránt érdeklődőknek egyaránt.
A tartalomból:
Bevezetés
A képes levelezőlap története
A képeslapok a korabeli képkultúra tükrében
A sajtóillusztrációk szerepe
A festészeti és képi előzmények
A népszínművek hatása
Sokszorosítás és kiadás
Alföld - Hortobágy, Debrecen, Kecskemét
Észak-Magyarország - Palócföld, Mezőkövesd
Palócföld
Mezőkövesd
Dunántúl - Balaton vidéke, Baranya megye
Balaton vidéke
Baranya megye
Erdély - Kalotaszeg, Torockó, Székelyföld és Gyimes, hétfalusi csángók
Kalotaszeg
Torockó
Székelyföld és Gyimes
Hétfalusi csángók
Nemzetiségek - Erdélyi szászok, erdélyi románok, cigányok, felső-magyarországi szlovákok, sokácok, bunyevácok
Erdélyi szászok
Erdélyi románok
Cigányok
Felső-magyarországi szlovákok
Sokácok
Bunyevácok
Képjegyzék
Irodalomjegyzék
